12. fejezet

Nicole szemszöge by:etti


- Úristen Jess ugye nem te vérzel?! - kérdeztem aggódva, hiszen az egész teste vérben fürdött.

Erre csak bólogatott, hogy nem, viszont szörnyű állapotban volt. El sem tudom képzelni mi történt, nem is akarom. Félek, hogy Tommal kapcsolatos.

- Kérlek Jason, bevinnéd a fürdőszobába Jessicát? - kértem, mivel nem voltam olyan állapotban, hogy embereket emelgessek.

Jason karba vette és bevitte a fürdőbe, majd a kádba fektette. Megnyitottam a zuhanyt és lemostam a vér nagyját a ruhájáról, eközben Jessica teljes sokkban volt.

- Meg...megoldom. - mondta és nagy nehezen lábra állt és elment a szobájába.
- Hogy van? - kérdezte Jason amint kimentem a a nappaliba.
- Rosszul.
- Felhívtam Tomot, de Drake vette fel. - tudtam, hogy az ő keze van benne, de akkor hol van Tom? Nem, az nem lehet.
- Drake megölte. - suttogtam, hirtelen iszonyatos hányinger fogott el.

Gyorsan beszaladtam a mosdóba, még épp időben emeltem a kezem a szám elé. A vécé fölé hajoltam és görcsös hasfájás közepette hánytam. Jason odasietett, összefogta a hajam és a hátamat simogatta idegesen. Na, már csak ez hiányzott.

- Jobban vagy? - kérdezte miután megmostam az arcom, a görcs is elmúlt. Sajnos tudom mi áll e mögött.
- Igen, persze.
- Romlott ételt ettél? - érdeklődött, azt hiszem muszáj lesz elmesélnem.
" Sose volt rosszul a romlott ételtől, mivel már előfordult az ilyesmi. Valamit titkol előlem."
- Igen...volna valami amit meg kéne beszélnünk. - motyogtam.

2 héttel ezelőtt

- Na menjünk aludni. - mondtam nevetve Jessicának amikor vége lett a kedvenc sorozatunknak, ami hajnali fél 1-kor volt.

 Jasonnek valami fontos elintéznivalója van ezért csak Tom van itthon rajtunk kívül, aki már rég óta húzzta a lóbőrt.

- Akkor jó éjszakát! - mondta majd kikapcsolta a tévét. Jess már el is tűnt a hálószobájukban.

Még kimentem a konyhába ittam egy pohár vizet és mentem aludni. Már szörnyen álmos voltam, ezért mikor beléptem fel se kapcsoltam a villany csak bedőltem az ágyba és aludtam...volna.

- Rég óta várok rád! - szólalt meg mellettem valaki.
- Basszus! - kiáltottam nem túl hangosan, remélem nem hallatszott el a másik szobáig. Gyors mozdulattal kapcsoltam fel az éjjelilámpámat.

- Ki gondolta volna, hogy egy ismerőssel futok össze az ágyamban, Drake.
- Mi tartott ennyi ideig? - kérdeztem miközben közelebb mászott hozzám és gyengéden simogatni kezdte a kezemet.
- Filmet néztünk, és ha szabad tudnom elárulnád mit keresel itt?- érdeklődtem.
- Igazából, téged. - vigyorgott.

Már épp kimásztam volna az ágyból mikor Drake visszarántott és egy könnyed mozdulattal tépte le a fölsőmet.

- Drake, ne csináld! - de késő volt már a nadrágomat húzta le és nem tudtam megálljt parancsolni.

*

- Szóval így történt! - suttogtam Jasonnek.
- Terhes vagy?! - kiáltotta, ami azt illeti még Jessnek sem mondtam el.

Már nem is kell, ott állt a nappali ajtajában könnyes szemekkel átöltözve. Azaz mindent hallott. Jess ijedten bámult rám, Jason pedig elvesztette a fejét és eltűnt a konyhában.

- Jason, mit csinálsz?! - kiáltottam mikor megláttam kezében egy késsel.
- Nemcsak hogy megcsaltál, de még teherbe is estél. Ennyit érek neked?! - ordibált velem hadonászva a kezében szorongatott késsel.
- Nem, Jason szeretlek! - kiabáltam miközben legördültek arcomon a könnyek. Nem voltak azok fölös könnyek, hiszem Jason nem akarta tovább hallgatni, semmit sem sajnálva magába állította a kést.
- Jason! - sikítottam.

 Odatérdeltem Jason mozdulatlan testéhez és megfogtam azt a kezét amelyik a földön pihent, majd a másik keze is a földre hullott. Eddig tartott a 2 éves szerelmünk. Jessica sírva tűnt el a szobájában, ami már csak az övé volt. Annyit sírtam, hogy megint elkapott a hányinger, de nem volt időm a mosdóig eljutnom, ezért a konyhai mosdót használtam. Miután megmosakodtam letakartam Jasont egy takaróval, mivel Jess megígért ha jobban lesz elviszi valahova. Nem sikerült elmondanom Jasonnek, hogy elvetetem a babát. Szörnyű bűntudatom volt, nem hiszem, hogy sokáig kibírom nélküle. Mi lenne velem ha Jess is itt hagyna? Nem, ebbe bele se merek gondolni. Nagy nehezen elbicegtem a szobámba, ami már csak az enyém, és elterültem az ágyon és mély álomba merültem. Jasonről és rólam álmodtam, azt, hogy Jason volt a kisbaba apja. Sokkal kellemesebb volt mint a valóság. 4 óra körül felkeltem és nem bírtam visszaaludni. Átmentem Jessicához, aki mélyen aludt. Halkan bemásztam mellé és sokkal jobban éreztem magam, hogy feküdt valaki mellettem, az akire mindig számíthatok, a legjobb barátnőm. Így könnyebb volt elaludnom. Mikor felkeltem Jess már eltűnt.